A “Hogyan spóroljunk meg havi 40ezer forintot” tanulmány elolvasása után sokan szegezik nekem a következő gondolatot:
“Évek óta vezetjük a családi bevétel-kiadás táblázatot, de semmi hasznát nem látjuk.”
Hát, nem csodálom.
Ugyanis folyamatosan mérni valamit még nem jelenti egyértelműen azt, hogy szabályozzuk is a folyamatot – jelen esetben a pénzügyeinket.
Van egy olyan aranyszabály, hogy azok a folyamatok, amik nincsenek szabályozva, azok biztosan romlanak. Ez az entrópia törvényszerűsége. Ezzel ellentétes oldalon pedig az a tézis áll, hogy a szabályozott folyamatok romlanak a legkevésbé. Az elhanyagolt folyamatok romlása törvényszerű, és folyamaton értsük most a pénzügyeinket, de a folyamat a megfigyeléstől, a méréstől még nem fog automatikusan JAVULNI.
Sokan azért kezdik el vezetni a bevétel-kiadás naplójukat a háztartásban és a vállalkozásukban, mert
Fogalmuk sincs, hova folyik el a pénzük. Erről aztán gyorsan lesz fogalmuk, az tény.
- Hallották a tévében/rádióban, vagy egy pénzügyi tanácsadótól, hogy ez segít kordában tartani a pénzügyeket, de, hogy hogyan és miért, arról a média már hallgat, mint ahogy a pénzügyi tanácsadók is.
- Ezt tanulták szüleiktől, idősebb rokonaiktól, ami nagyon jó szokás, csak épp, ha szokás szintjén marad, és mögötte rejtve marad az igazi ereje ennek a módszernek, akkor nem hoz átütő eredményt.
- Egyszer csak eszükbe jutott, minden alapos indok nélkül.
Sajnálom, hogy nekem kell közölnöm a rossz hírt, de a bevétel-kiadás puszta figyelése és könyvelése, táblázatba rendezgetése, ebből statisztikák készítése még senkit nem vezetett el a gazdagság kapujába, de még a megtakarításokhoz sem…
Sőt, láttam már családot úgy végletesen eladósodni is, hogy közben ez a bevétel-kiadás követés a lehető legtökéletesebb volt, tehát még azt sem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy a bevétel-kiadás szigorú könyvelése megóv minket a bajtól. Mert egy táblázat, meg a kupacba gyűjtögetett blokkos sajnos semmitől nem óvnak meg minket…
Hát akkor mire jó ez az egész táblázatosdi?
- Miért érdemes követni a bevételeket és a kiadásokat a háztartásunkban, vagy akár a vállalkozásunkban?
- Miért érdemes minden erőnkkel azon dolgozni, hogy minden aprócseprő és kisebb-nagyobb vásárlásunknál elkérjük a blokkot, és ezeket záros határidőn belül beiktassuk a táblázatunkba?
- Mit kellene mutatnia a táblázatnak hó végén, negyedév végén, év végén?
- Biztosan szükség van a bevétel-kiadás követésre? Nem lehet ezt kihagyni?
- Elég a banki alkalmazások kimutatásainak követése a költségeinkről?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ, a lehető legtömörebb formában, mert hát az idő is pénz.
Érdemes egyáltalán?
Kezdjük azzal, hogy miért érdemes követni a bevétel-kiadás táblázatot, ha eddig esetleg még nem foglalkoztál ezzel az egyszerű módszerrel.
Azért érdemes követni a kiadásainkat ÉS bevételeinket, hogy tisztában legyünk minden pillanatban azzal, hogy mennyi pénzünk van ma, és mennyi pénzünk lesz holnap, vagy egy hónap múlva, vagy jövő nyáron akkor, ha SEMMI NEM VÁLTOZIK az életünkben.
Tehát, ha az anyagi helyzetünk nem lesz sem rosszabb, sem jobb, akkor mi vár ránk? Ugyanennyi marad az összes kiadásunk, és ugyanennyi marad az összes bevételünk.
Ezen számok ismerete óriási biztonságérzetet adhat, és ami a fő: tervezési alapot biztosít.
A költekezési szokásai általában minden családnak tipikusak, kisebb-nagyobb havi vagy időszakos eltérésekkel.
Általában ugyanannyit költünk rezsire, élelemre, ruházkodásra, utazásra, egyéb fontos, és kevésbé fontos dolgokra, minden adott időszakban.
Ha ezeket érzésből, fejből követjük, könnyen esünk abba a csapdába, hogy jobbnak hisszük az anyagi helyzetünket a tényszerű állapotnál, és olyan rendkívüli döntéseket hozunk emiatt, amik katasztrofális állapotba sodorhatják a családi kasszát.
Ha annak idején, amikor sok-sok ezren felvették a jelzáloghitelt, mindenkinek lett volna korrekt bevétel-kiadás kimutatása, akkor gyorsan kiderült volna, hogy nem, az istennek sem marad meg havi 80ezer forint a hó végére… (Általános törlesztő részlet volt ez az összeg anno, mikor a svájci frank alapú jelzáloghitelek elkezdtek terjedni.)
Aztán, mikor ezek a törlesztő részletek elszálltak, és elmentek egészen 120-140 ezerig, akkor persze mindenki vakargatta a fejét, hogy á, hát ekkora terhet nem lehet kibírni…
Most, napjainkban, ugyanez történik.
Már növekednek a törlesztőrészletek a növekvő kamatok által. A kormányzati intézkedések is rendszeresen idegessé teszik a bankokat, amiknek a lakosság és a vállalkozások költségeinek növekedésében lesz meg az eredménye.
A kaszinókban van egy olyan mondás, hogy „Mindig a bank nyer”, de ez igaz egyébként a kaszinón kívüli világra is. A bank mindig nyer…
Fejben nem fog menni
Fejben maximum egy napunkat tudjuk lekövetni anyagi ügyeink szempontjából, de heteket, hónapokat, éveket biztosan nem. Márpedig madártávlati rálátásunk csak akkor lesz, ha egy napnál hosszabb időszakot tudunk megvizsgálni.
Ezért mindenképpen érdemes a bevétel-kiadás táblázatot vezetni – vannak erre ügyes szoftverek, excel táblák is, nem kell mindent számológéppel számolni –, következetesen, hűségesen, a szent célt a szem előtt tartva.
De mi a szent cél?
Ha engem kérdezel, és csak olyasmiért szeretek dolgozni, amitől gyarapszom. Amitől csak stagnálok, azért nem szívesen teszek még egy keresztbe szalmát sem, ugyanis az már szinte az értelmetlen kategória. Gyarapodni lehet szellemiekben, lelkiekben, testiekben, de anyagiakban is.
- Vannak, akik kizárólag a szellemi gyarapodásukat helyezik előtérbe tevékenységeiknél, nos, ők gyakran szegények…
- Vannak, akik többnyire a testi-lelki gyarapodásukat helyezik előtérbe tevékenységeiknél, hát ők sem a kimondottan gazdagok…
- Vannak, akik kizárólag az anyagi boldogulásukat teszik a fókuszba tevékenységeiknél, ők gyakran gazdagok, de valami mégis hiányzik az életükből…
Kell-e mondanom, hogy egyszerre, mindhárom nézőpontnak érvényesülnie kell ahhoz, hogy valóban boldog, teljes és gondtalan életet élhessünk?
A bevétel-kiadás táblázat vezetésének szent célja éppen ezért minimum hármas cél kell, hogy legyen:
– Korrekt, átfogó információk arról, hogy milyen az anyagi helyzetünk, és milyen LESZ.
– Biztonságérzet, ami a terveink biztonságát is megalapozhatja.
– Rendszerszemlélet, elvégre a kiadások nem mindig kiadások…
Gyanítom, hogy ez az utolsó pont az, amire felcsillant a szemed.
A bevétel-kiadás vezetés legfőbb érdekessége
A bevételeinket általában úgy tekintjük, mint az életünk állandóit. Gyakran érezzük úgy, hogy nem tudunk ezeken változtatni. A nyugdíj, a GYES, a családi pótlék összegei állandóak; a fizetésünk is állandónak tekinthető, hiszen elég nehéz manapság emelést elérni, és így tovább.
A több bevétel elérésére csak akkor van lehetőségünk, ha nem a már adott bevételi összegek növelésén gondolkodunk – hiszen ezekre nincs ráhatásunk –, hanem inkább több forrásból próbáljuk meg táplálni a bevételeink folyamát.
Írd össze, honnan kapsz/kaptok rendszeresen pénzt (a hangsúly a rendszerességen van), és gondolkozz el azon, honnan lehetne még pénzt szerezni (bankrablás, drog és leánykereskedelem kizárva természetesen 😊)
Ez a bevételi oldal – ide kerül minden forrás, ahonnan rendszeresen pénzt kapsz.
Most jöjjön a kiadási oldal!
Kezdd el összegyűjteni az összes számlát, blokkot, nyugtát egy kupacba, és rendszeresen vidd be őket a táblázatba (vagy szoftverbe), de úgy, hogy jelenjen meg a tétel egy listában:
Például:
Gáz: 24000
Villany: 15000
Számítógép javítás: 4000
Új cipő a gyereknek: 15000
Könyv az időgazdálkodásról: 4750
Benzin: 25000
És így tovább. Érdemes olyan módszert választani, amivel hó végén egyben látod egymás alatt – akár időrendben! – az össze kiadást. Ha ezeket összeadod, kijön egy „csodálatosan” nagy szám, aminek láttán arra gondolsz: bárcsak ne kellett volna ezt elköltenem…
Természetesen a banki alkalmazások költségkimutatásait és tranzakciós összesítőit is használhatod, de jobb, ha ezeket azért kimented magadnak egy saját táblázatba, mert a banki alkalmazások gyakran összekutyulnak különböző költségtípusokat.
Most jön a trükk. Ugyanis a kiadásoknak 3 típusa van:
1.) Abszolút kiadások: ezek azok, amik teljes egészében „negatívumként” jelennek meg a készpénzvagyonod esetében: rezsi, csekkek, biztosítás, stb. Ezek közös jellemzője az, hogy elkerülhetetlenek, máskülönben nagy veszteség érne (pl. kikapcsolják a fűtést, stb.)
2.) Relatív kiadások: ezek azok, amik nem egyértelműen mínuszként jelennek meg, hiszen olyan kiadások ezek, amik önmagukat fedezik. Lehet, hogy most kiadásként jelenik meg, de kis idő elteltével kijöhet a dolog LEGALÁBB nullszaldósra. Például: könyv az időgazdálkodásról nem egy olcsó tétel, de néhány nap alatt annyira átformálhatja az életedet, hogy az időbeosztásod újraszervezésével szinte azonnal visszajön a könyv ára!
3.) Befektetések/beruházások (nem tőzsde és nem ingatlan!): gondolj bele, ha 20ezer forintot költesz benzinre, de kizárólag azért ülsz autóba, hogy ügyfelekkel tárgyalj, akkor ez ugyan kiadás, és költség, de egyben befektetés is, hiszen azért mész ügyfelekkel tárgyalni, hogy több pénzt keress.
Ez a szemlélet adja a táblázat szépségét, hogy el tudod különíteni a különböző kiadástípusokat egymástól.
Színekkel is meg lehet jelölni ezen a táblázatban, hogy melyek az abszolút kiadások, melyek a relatív kiadások, és melyek a konkrét befektetések!
Hogy te mit minek ítélsz meg, az a te hatásköröd.
A te dolgod az, hogy végre észrevedd: amikor ki kell nyitnod a pénztárcádat, akkor nem mindig rossz dolog történik veled. Hogy a kiadásaidból mennyi lesz végül a 3-as pont, az csak rajtad múlik. A te dolgod az, hogy szabályozd is a folyamatot, ne csak mérd!
Nehéz mindezeket annak ilyen módon szemlélnie, akinek kizárólag egyetlen bevételi forrása van, például egy csekélyke nyugdíja. Nehéz olyankor szabályozni a folyamatokat, amikor csak mérésre van lehetőségünk. Ez esetben se keserűen nézd ezt a tanulmányt, hanem fogd fel magyarázatként: nem lehet egyértelműen jobb az anyagi helyzetünk egy-két módszertől akkor, ha egyértelműen rossz a pénzügyi anyagi helyzetünk.
Nem az egyén hibája, ha kevés jut neki, de a hibát közvetlenül sajnos mindig csak az egyén tudja helyrehozni, kiegyensúlyozni, a csorbát kiköszörülni.
Hogy ezt hogyan kell csinálni, arról a Gazdagodás Receptje anyagom 28 leckéje szól>>
Látod már, hogy miért kevés kizárólag csak vezetni a bevételi és kiadási oldalt? Miért kevés csak nézni a számokat, és hosszasan keseregni azon, hogy vajon hol tudnánk még összébb húzni a gatyaszíjat?
Hiszen már bebizonyosodott: jó eséllyel bizonyos költségekből lesznek a bevételek. Lehet, hogy a kiadásaink hozhatják el számunkra a Kánaánt, és pont fordítva kell gondolkodnunk, mint eddig: nem megszorítani kell, hanem okosan befektetni, de úgy, hogy azonnal vissza is jöjjön a pénz.
Nincs lehetetlen. Előtted sincs lehetetlen.
Ha mégis azt éreznéd, hogy csak lehetetlenségekkel vagy körbevéve, akkor olvasd át újra ezeket az anyagokat, és egy reggel majd arra ébredsz, hogy elindul a fejedben egy előremutató gondolat, kicsírázik a fejedben egy terv. Én itt leszek, hogy segítsek elindulni és könnyedén haladni az úton.
Rita