Vidi Rita A teljes életünket képesek vagyunk mítoszokra alapozni. Ha szerencsénk van, a mítoszaink olykor azért köszönő viszonyban vannak a valósággal, de ha nincs szerencsénk, akkor pont, hogy ellentmondanak neki.
A szegénységgel és a gazdagsággal kapcsolatban is iszonyúan sok tévhit kering a fejekben, és ezeknél mindegy, hogy valaki középosztálybelinek tartja-e magát, jómódúnak született-e, vagy netán már generációk óta szegénynek számít a családja.
A tévhitek tévúton tartanak.
A legtöbb, szegénységről szóló, közszáhon forgó tévhit azt “szolgálja”, hogy magyarázatot és felmentést adjon arra az egyénnek, hogy “Jaj, ugyan, te nem tehetsz róla, hogy szegény vagy, minden(ki) más az, ami(aki) bűnös ebben!”
Olvasd az alábbiakat úgy, hogy ha ráismersz, hogy te is ezeket a tévhiteket tartottad magadra nézve kötelező érvényűnek, akkor próbáld legalább csak fejben, gondolatban az ellenkezőjüket elképzelni! Ugyanis az elszegényítő tévhitek ellenkezője meg pont, hogy gazdagítani fog.
Elszegényítő tévhitek a pénzről és a gazdagságról
1.) “Pénz pénzt fial” – Kizárólag azok vallják ezt, akik szegények, nekik ugyanis nincs tapasztalatuk arról, hogy hogyan jön létre a pénz, a vagyon, a gazdagság. Azok, akik valaha fialtattak már valóban pénzt, azok nagyon pontosan tudják, hogy nem a pénz fialta a pénzt, hanem a BEFEKTETETT MUNKA fialta (akkor is, ha tőzsdézünk, akkor is, ha ingatlanba fektetünk, akkor is, ha vállalkozunk). A pénz magától semmit nem csinál, maximum romlik az értéke, inflálódik. Az, hogy kamatot vagy hozamot hoz a pénzed, az nem fialtatás, hanem kamat/hozam. A pénzfialtatáshoz nem elég kizárólag pénzzel rendelkezni, hanem főként TUDÁSSAL kell rendelkezni. A pénz ebben az egyenletben majdnem, hogy elhanyagolható (lásd következő tévhit).
2.) “A nulláról nem lehet meggazdagodni” – Nemcsak, hogy a nulláról meg lehet gazdagodni manapság, de még a mínuszból is! Gondolj csak bele: ha a hiteleket, személyi kölcsönöket, hitelkártya kereteket levonjuk a vagyonunkból, kiderülhet, hogy mínuszban vagyunk, mégis el lehet indulni még a negatív számok birodalmából is a gazdagodás felé. Sőt, rengeteg sikertörténet úgy kezdődik, hogy volt például egy remek ötlet, amihez hitelezők, befektetők kellettek az elején, mert nélkülük el sem lehetett volna indulni. Lásd a világ leghíresebb, legjobban termelő vállalatát, a Google-t, ami alig 20 éve még nem is létezett, ma meg a világ legbefolyásosabb vállalata! Volt két lelkes fiatal, akiknek nagyon gyorsan pénzproblémáik lettek, és kerek egy évet csak azzal foglalkoztak, hogy az ötletükkel kilincseltek pénzért. Rengeteg elutasításban volt részük. Azóta ezek az elutasító befektetők a fejüket verik a falba. A Google-fiúk végül 1 millió dollárt kaptak egy befektető cégtől, és kapaszkodj meg: a befektető meg volt róla győződve, hogy kidobta a pénzt az ablakon, de nagyon szimpatikus volt neki a két srác. Azóta a befektető is sokkal-sokkal gazdagabb lett.
Persze, mondhatod: ez itt nem Amerika, itt nincs olyan befektetői kultúra, mint ott – ez tény –, de azok számára, akik kristálytiszta jövővízióval rendelkeznek, nyitottak az utak még itthon is. (Lásd világszabadalmak, amiket magyarok jegyeznek, semmiből előtűnő internetes vállalkozások, amik 2-3 év alatt milliárdokat érnek. Mindezt MA, Magyarországon!)
3.) “Munkából, bérből-fizetésből ma csupán csak éhen lehet halni” – Az emberek két dologról tudnak nagyon panaszkodni: ha nincs munka, vagy ha van munka, de nem fizet eleget. Mégis vannak olyan családok, akik bérből-fizetésből új házat építenek – hitel nélkül! –, új autót vesznek (hitel nélkül), milliókat gyűjtenek össze, és mikor a gyerekeik felnőnek, akkor készpénzre veszik meg nekik a lakást. Csak az én ismeretségi körömben több mint tíz ilyen családod ismerek. Hogy vannak- e anyagi gondjaik? Igen, mindenkinek vannak, annak is, akinek van pénze! Hogy vannak-e egyéb problémáik? Naná, kinek nincsenek? Hogy van-e pénzük? Van!
Mit csináltak/csinálnak ők másképp, mint mások:
a.) Nem maradnak olyan munkahelyen, ami nem fizet, vagy amelyik nem fizeti ki a túlórákat! b.) Folyamatosan képzik magukat, ha kilátásba helyezhető a képzés következtében az előléptetés vagy a magasabb bér.
c.) Nagyon eltökéltek azzal kapcsolatban, hogy mire kell nekik a pénz. Mivel sokat dolgoznak, tudják, hogy a megszerzett vagyon elherdálása nagy felelőtlenség lenne, ezért lehet, hogy inkább megvonják maguktól azt, amikről mások úgy gondolják, hogy jár nekik (zsírúj kütyük, utazások, szórakozás, költséges hobbik, stb.), de nem tojnak be a válságtól, és sosem lesznek szegények!
4.) “Manapság csak sumákolással, csalással, lopással lehet meggazdagodni” – „Kedvenc” felméréseim azok, amikből kiderül, hogy a társadalom még a politikusoknál is nagyobb hazugoknak tartja a vállalkozókat, és azokat, akiknek van mit aprítani a tejbe. Ilyenkor a kognitív disszonancia dolgozik azokban, akik nem élhetnek nagy lábon, és irigykedve nézik a gazdagokat: „Én rendes ember vagyok, de szegény. Ezek szerint akik gazdagok, azok csak tisztességtelenek lehetnek.” Mivel több ezer vállalkozóval állok kapcsolatban, és egyetlen sincs köztük, aki sumákolna, sőt, mindegyikük attól fél, nehogy véletlenül vétsen valamelyik törvény ellen, és lecsapjon rájuk az adóhatóság, ki merem jelenteni, hogy a társadalom nem-vállalkozói tévedésben élnek a vállalkozókról. Nyilván vannak – nálunk is, más országokban – is olyan rétegek, akik szó szerint bűnözésből lettek gazdagok, és ezek gyakran végzik börtönben, vagy kies helyeken lemészárolva. De a szegények és a bűnözők között még itt Magyarországon is van jópár százezer tisztességes, vagyonos család, akik sokat dolgoztak és sokat dolgoznak azért, hogy sok pénzük legyen. Ha ezt valaki sumákolásnak tartja, akkor az az illető örökre szegény lesz, sőt, a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben egyre szegényebb lesz… Te nem ezt akarod ugye?
5.) “Azért vagyok szegény, mert előző életemben gazdag voltam” – Szintén a kognitív disszonancia lép életbe: Ha semmi oka annak, hogy szegény legyek, akkor az ok csakis valamilyen olyan helyről vagy életből eredhet, amire nem emlékszem.
Gyerekkorom óta hiszek a reinkarnációban – csak kicsit speciálisan, de ez nem a levél témája –, ami már nem most volt, szóval, ha valamit az előző életekre kellene fogni, akkor bennem partnerre találnál alapesetben. Csakhogy a dolog nem így működik. Az áhított és remélt egyensúlyhelyzet nem ilyen formában létezik az Univerzumban. Biztosan nem előző életedben eredeztethető a mostani anyagi problémád, hanem – kapaszkodj meg – a mostani életedben. Ezt a helyzetet ugye nem a következő életedben akarod majd megoldani?
6.) “A sors a szegénységet mérte rám, ezt kell tűrnöm” – Persze sors helyett Istent is lehetne mondani, és hidd el, maximálisan tiszteletben tartom a hitedet, de Isten igazság szerint sosem akarja, hogy az emberek szenvedjenek. Isten azt akarja, hogy az emberek fejlődjenek. Ha nem így lenne, nem adott volna ilyen agyat nekünk, és nem létezne a Biblia sem. A fejlődés törvényszerűen kihívásokkal és problémákkal van tele, de ezektől nem kell megijedni, egyszerűen tanulni kell belőlük. Mindig csak egy lépést kell előre haladni, és 2-3 lépést kell előre nézni. Akkor nem avatkozhat közbe semmi, ami elrettenthet a célunktól. Nos, akarsz még szegény maradni?
7.) “A gazdagoknak csak a pénz számít” – Legnagyobb tévedés, ugyanis a gazdagoknak az az életstílus számít, amit a pénzükért megkapnak, és már egészen kevéske pénzért is nagyon szabad és stresszmentes életstílust lehet kapni. Egy bizonyos szintig maga a vagyon mérete is adhat egy jó érzést, főleg, ha az elején járunk a gyarapításnak, és minden nap öröm nézni, ahogy növekszik, terebélyesedik a pénzhalom. De ez gyorsan elmúlik, és a helyébe az életöröm lép. Nagyon gyorsan rá lehet szokni arra a pénzszámolgatás helyett, hogy akkor megyünk és oda, amikor és ahova akarunk. Ha akarunk, délig fekszünk, és hajnalig fennmaradunk, és akkor lehetünk a szeretteinkkel, amikor akarunk, és akkor dolgozunk, amikor akarunk, ha meg úgy akarjuk, akkor két hónapra szabadságoljuk magunkat.
A gazdagok, vagyonosok is úgy élik az életüket, mint más emberek, csak közben nem teszi tönkre őket a pénz utáni hiábavaló sóvárgás. A gazdagok ott élnek körülötted ,de lehet, hogy nem is tudsz róluk, mert olyanok, mint te. Ez is azt mutatja, hogy akár pont TE is lehetnél az!
8.) “A szegénység nem bűn, sőt, egy szegény is lehet boldog” – Valóban, szegényen is lehet örülni a napsütésnek, a májusi esőnek, a madárcsicsergésnek, télen a gyönyörű hótakarónak, a gyermekeink egészségének és éles eszének. De ha valakinek nagyon súlyos pénzgondjai vannak, és tehetetlenül vergődik ennek csapdájában, akkor az ilyen csodálatra méltó dolgok elveszítik sajnos a jelentőségüket, mert a túlélésért küzdve éppenséggel teljesen mindegy, hogy esik-e, vagy süt a nap… Egy fuldoklót ritkán érdekel a táj szépsége.
A boldogság nem azt jelenti, hogy híján vagyunk minden problémának, hanem azt jelenti, hogy olyan problémáink vannak, amiket meg tudunk oldani, olyan kihívások jelennek meg az életünkben, amik előre visznek, tanítanak, fejlesztenek bennünket. (lásd 6-os pont.) A szegénység sajnos pont az a kategória, amikor a legegyszerűbb problémák is megoldhatatlanná válnak: egyrészt azért, mert a problémamegoldás első lépéséhez sincs elegendő pénz, másrészt azért, mert a tudatot olyannyira lekorlátozza a szegénység ténye – főleg, ha hosszú ideig fennáll – és az ehhez társuló világnézet, hogy ezek egyenként is meggátolják az előre haladást is, együtt pedig életveszélyes elegyet alkotnak.
9.) “Ha nyernék a lottón, a családom minden gondja megoldódna” – A valóságban, a lottónyertesek 2 éven belül szegényebben végzik, mint a lottónyeremény előtt. Ennek az interneten is elérhető korrekt szakirodalma van, keress rá nyugodtan, nem kell nekem hinned. A lottónyeremény az esetek 99%-ában csak átmenetileg enyhít a pénzgondokon, hogy aztán később még súlyosabb anyagi problémákkal kelljen szembenézni. Azok számára hasznos a lottónyeremény, akik már előtte is vagyonosnak számítottak, hiszen nekik van fogalmuk a pénzről. A szegények mindig csak szegényebbek lesznek a lottó nyereménytől (ezért szegények számára teljesen felesleges lottózni: kiadás maga a játék, és a nyeremény is csak súlyosbít a helyzeten.) Persze mindenki azt hiszi, hogy ő okosabb az eddigi nyerteseknél…
10.) “Van jó hitel és van rossz hitel” – Sajnos egyre többször hallom azoktól, akik olvastak már valamilyen pénzügyi témájú könyvet, hogy létezik jó hitel, és létezik rossz hitel. Jó hitelnek számítják az, amit mondjuk vállalkozásfejlesztésre vesznek fel, és rossznak vélik azt, amit személyes célok kielégítésére használnak fel végül. Ha létezne jó hitel, akkor az elmúlt két évben sem mentek volna csődbe olyan vállalatok, amik 20-30 éve voltak a magyar piacon. (A világpiacot meg már meg sem említem, száz éves vállalatok lavíroznak a csőd szélén, állandó állami és banki támogatásra szorulva.)
Sajnos alapvetően nincs jó hitel, és nemcsak a matek miatt. Azért nincs jó hitel, mert minden hitel elodázza a pénzügyi problémák azonnali megoldását és a pénzügyekkel való foglalkozás aktualitását. Ha elodázzuk a problémákat, azok sokkal súlyosabb formában és sokkal nagyobb erővel vágnak vissza. Ha egy vállalkozás eleinte hitelből él, az azt jelenti, hogy képtelen a piacból megélni MOST. De mi garantálja, hogy képes lesz a piacból megélni VALAHA is? (Ezért veszélyes vállalkozásoknak pályázati pénzekre ácsingózniuk anélkül, hogy önmagában sikeresek lennének.) Sose ringasd magad abba a hitbe, hogy amikor hitelt veszel fel, az jó számodra. Nem jó, sőt, biztosan ROSSZ. (Ha van hiteled, most ne kezdj el búsongani, hanem tűzd ki célnak, hogy minden erőddel azon leszel, hogy minél előbb megszabadulj tőle.) Vállalkozásoknak csak akkor szabad hitelt felvenniük, ha mondjuk van egy exponenciális növekedésük, és azt szeretnék még kimaxolni. Nekik nem pénz kell olyankor, hanem a pénz időgyorsító képessége.
11.) A vállalkozás csak kalandoroknak való, még mindig a legbiztosabb, ha jó iskolába járunk, és biztos munkahelyet szerzünk – Ez igaz volt kb. 20-25 évvel ezelőtt. Tény, hogy könnyebb állást keresni, ha piacképes képzésen veszünk részt és piacképes végzettséget szerzünk, de arról, hogy mi számít piacképesnek, már megoszlanak a vélemények! A középiskolából általában szakmatanulás felé a kevésbé jól tanulókat irányítják, főiskolák, egyetemek felé pedig a jó tanulókat.
Eretneknek számítok a véleményemmel, de megmondom, én hova irányítanám a frissen végzett 18 éveseket: elküldeném őket 6 hónapra olyan céghez dolgozni, ahol elméletileg kizsákmányolják a dolgozókat – multinacionális cégekhez betanított munkára. Ott megtanulnák, mi a munka, mi az, hogy hatékonyság, mi az, hogy minőség! Aztán 1-1.5 évre azt adnám nekik feladatul, hogy alapítsanak saját vállalkozást és keressenek pénzt vele! Nagyon feszített feladat, elvégre egy vállalkozás nem ritkán veszteséges az első években. Csak ez után a másfél év után engedném őket továbbtanulni, azokra a szakmákra és szakokra, amikre szeretnének menni.
Ugyanis az alkalmazotti létet, a valódi munkát, a valódi piacképes munkát – lásd vállalkozás — nem ismerve mi lehet minden fiatal álma? Minél kevesebb munkával, minél több pénzt keresni. Nézd meg a Redditet: tele van olyan topikokkal, amik arról szólnak, hogy éhbérért akarják dolgoztatni a cégek a munkavállalóikat, akik meg nem is akarnak dolgozni. Hát ez csodálatos! (Ja, nem).
A vállalkozás MINDENKINEK való, akinek csőlátása van – nekik a szemléletformálás miatt –, és mindenkinek való, aki valóban a saját maga ura akar lenni. Hogy nehéz-e? Persze. Miért? Alkalmazottnak könnyebb lenni? Úgy ugrálni, ahogy mások fütyülnek, és pillanatok alatt az utcára kerülni, mert úgy hozza a cég érdeke? Ez a jó út szerinted? Jó lenne alkalmazottnak lenni, ha jó lenne alkalmazottnak lenni…
12.) 50 év felett drasztikusan beszűkülnek a lehetőségeink, marad a szegénység életünk végéig – Nálunk tapasztaltabb – szándékosan nem a fejlett szót használtam – nyugati és keleti társadalmakban is természetes jelenség, hogy 50 éves koruk körül a nők és a férfiak is új életet kezdenek. Hogy a fenébe lehet ez?
Nálunk 50 éves kor után már a nyugdíjra készülődik mindenki, és örökre elvetik a világmegváltó terveiket. Persze ettől pokolian öregnek is érzik magukat.
Ha nálunk egy 50 év feletti új terveket kovácsol és kivirul, ráfogják, hogy kapuzárási pánikban szenved. Holott az pont, hogy KAPUNYITÁSI pánik inkább!
Az emberi agyban 50-55 éves kor körül nagyon érdekes dolgok játszódnak le: bizonyos hormonok termelődése lecsökken, bizonyos hormonoké meg felerősödik. Óriási ellentmondásokba keveredik magával ilyenkor az ember, mert azt veszi észre, hogy már nem a család az első, mint előtte kb. 30 éven keresztül megélte, hanem ÖNMAGA!
Más kapuk nyílnak, míg az előzőek elkezdenek bezárulni. Ilyenkor kellene teljesen természetesnek, és a társadalom által elfogadottnak, támogatottnak lennie, hogy új életet kezd az ember, új prioritásokkal, új célokkal. Ehelyett bolondnak néznek mindenkit, aki kicsit is aktívabb, mint az átlag, 60 fölött meg egyenesen kényszerítik a nyugdíjat, mondván kerüljenek előtérbe a fiatalok.
Holott az évezredes társadalmakban az időseknek nagyon nagy szerepük van: ők azok a bölcsek, akikkel mi csak a mesékben találkoztunk…
Lehet, hogy ma még az tűnik normálisnak a társadalom számára, hogy az 50 év fölöttiek kezdjék el szépen lassan leépíteni magukat, de ez már most változásban van! Szerencsére. Ha 50 éves vagy és még sosem vallhattad magad gazdagnak, akkor ne csüggedj, most jön még csak a java! (Ha meg fiatal vagy, akkor akarj gazdag lenni és az leszel.)
Afelől nyugodt lehetsz, hogy sikeres nemcsak a 20 éves lehet, sőt! Csak nézz körül magad körül, hogy kinek van több esze… Kihez fordulnál tanácsért, kinek a véleményére adnál inkább?
A nagyszülői korban sokkal több a lehetőség, mert már nem kell gyerekeket pelenkázni és szülői értekezletekre járni, sokkal több idő és energia van arra, hogy megvalósíthasd az álmaidat. Ha valaki emiatt hülyének néz, az nem rólad szól, hanem arról az illetőről 😉
Bármi is a véleményed ezek után, ne felejtsd Abraham Lincoln szavait:
Ha fogalmad sincs, merre mész, minden út oda vezet.
Jó utat!
Ha azon az úton szeretnél járni, amin előtted már több ezren tették meg a gazdagodás felé az első lépést, akkor itt várunk szeretettel:
Itt nemcsak információt kapsz, hanem valódi gyakorlati tapasztalatot, 28 leckét, 28 feladatot, és baráti közösséget, hozzád hasonló felfogású emberekből!
