Megjelenik a Ragadozó! De miért ingyen?

2023. december 23-án 10:00-kor publikálom a legújabb (egyébként a második) regényem, a Ragadozó digitális verzióját itt az oldalamon, mégpedig 0 forintért, avagy, ahogy még szokták nevezni: ingyen.

Most, hogy már két regényt írtam, tudom, hogy ez minden egyéb más írásos tartalomnál százszor több feladatot ad. Bármikor létrehozok gyakorlatilag bármiről – ami érdekel –, egy 40 leckés tanfolyamot, ami természetesen kitesz egy-két könyvet, de a regény írás nálam évekig tartó munka, és mégis, a digitális verziókat ingyen adom (a nyomtatott verziókat pedig ajándékba szoktam).

Miért adja egy író ingyen a műveit?

Felmerülhet a kérdés, hogy mi ennek az egésznek az értelme? 

Miért adja egy író a könyveit ingyen? Nos, arról tudok nyilatkozni, hogy én, mint író, miért adom a regényemet ingyen.

Miért dolgoztam a Ragadozóval kicsivel több, mint három évet, hogy ha most bárki letöltheti 0 forintért?

Több válaszom is van erre, hogy én miért adom ingyen a digitális verziókat a regényeimből:

– Egyáltalán nem így kezdtem: annak idején, mikor a Főnix megjelent, akkor a digitális verzió is pénzbe került, és az olvasók többsége úgy vette meg, nem pedig nyomtatva. Ahogy elindultak a vásárlások, nekem az nagyon rossz érzés volt. Az érdeklődés jó érzés volt, de az, hogy eközben pénz mozgott, az nem. 

Nem esik nehezemre bármiért is pénzt kérni, sőt, tanítom is, hogy hogyan kérd el a munkád árát, de ennél valami nagyon nem stimmelt számomra, és egy jó darabig nem is nagyon tudtam megfogalmazni, hogy mi zavar. 

Mindenesetre aztán kicsivel később először ajándék akció keretében átmenetileg, aztán végül tartósan ingyenessé tettem a digitális verziót, a nyomtatottból meg egyébként a legtöbbet elajándékoztam.

Tehát mielőtt még valaki azt sejtené a háttérben, hogy itt valami végtelenül tudatos, tipikusan vidiritás marketinges fogás van, hát nem: emögött evolúció van.

– Amikor befejeztem a Főnixet, akkor szinte azonnal elkezdtem írni a Ragadozót, és ez több, mint három éve volt. A legelején még nem, de aztán pár hónap múlva már pontosan tudtam, hogy a digitális verziót biztosan ingyen fogom adni, továbbá nyomtatva is csak maximum 50 darab készül belőle, amiből majd kap a Széchenyi könyvtár, a többit meg elajándékozom az arra érdemeseknek. Tehát az elejét leszámítva, ami kb. 4 hónap volt, végig úgy írtam, hogy “Alig várom, hogy készen legyek vele, és ingyen adhassam”.

– Felmerülhet a gondolat a fejedben, hogy ez biztosan azért van így, mert szeretném, hogy ha sokakhoz eljutna a könyv, és a mondanivalója, és nyilván egyszerűbb ingyen terjeszteni valamit. Nos, a helyzet az, hogy egyrészt regényt nem igazán írok úgy, hogy legyen meghatározott mondanivalója. Legalábbis nem az én mondanivalóm van benne. Így a terjedése is érdektelen számomra igazából. Másrészt pedig cseppet sem könnyebb ingyenesen terjeszteni egy könyvet, ugyanis ha valami ingyen kapható, akkor fennáll az a veszély, hogy értéktelennek is tűnik. Tehát megintcsak nem egy zseniális üzleti stratégia van a háttérben, hanem más:

Ez egy másik univerzum

Az én kötődésem a szereplőkhöz és a történetükhöz mintha egy másik univerzumban jönne létre és kovácsolódna össze. Nagyon az az érzésem most már végül is évek óta, hogy én magam közvetlenül nem tudok egy másik – párhuzamos – univerzumot kiárusítani. Illetve pontosítok: tudok, de baromi rossz érzés, tehát nem csinálom.

Az önfejlesztő és tanácsadó könyveim mások: azokban én vagyok. A tudásomat, saját értékemet nagyon is be tudom árazni, sőt még azt is ki tudom számolni, hogy a te számodra mennyi hasznot tud hozni. Így ezeknek ára van és pénzért kaphatóak.

De a regény… az teljesen más történet. Már értem azt is, hogy miért esik nehezükre akár világhíres íróknak is, hogy kihajtsák a munkájukból az anyagi hasznot: mert annyira tisztán eszmei érték jön létre, hogy lehasad róla az anyagiasság és az anyagiak is.

Ha például a regényemből forgatókönyvet és filmet akarnának készíteni (vagy egy nagy kiadó felkarolná), az már egészen más történet lenne: akkor nagyon pontosan ki lehet számolni, hogy mennyit lehet érte elkérni, mennyit tud az termelni nekem, mint írónak, mert kiszámítható, hogy mennyit termel a kooperáció másoknak is. 

De az, hogy egy olvasó átérezze azt a szellemi energiát, amit én a regény megírása által belevittem a történetbe, és azt a saját maga szellemi épülésére, vagy akár csak az átmeneti szórakozására hasznosítsa, azt egyszerűen nem lehet beárazni, mert az FELBECSÜLHETETLEN KINCS.

Tehát nem azért adom ingyen a Ragadozót, mert azt akarom, hogy rengeteg emberhez jusson el. Rengeteg emberhez el tudom juttatni pénzért is. És persze, szeretném, ha rengeteg emberhez jutna el, de ennek nincs köze az árához.

Azért adom ingyen, mert ez felbecsülhetetlen eszmei kincs, és nem tűri maga körül az anyagi világ hívságait ebben a közvetlen, író-olvasó kapcsolatban. 

Mondhatnám nagylelkűen, hogy ez ajándék tőlem az olvasóknak, és az is – igazából azt szánom ajándéknak, hogy karácsonyra lettem vele kész 🙂 –, de nem azért ajándék, mert jót akarok tenni veled, hanem azért ajándék,mert ez a helyes szerintem a regényemmel összefüggésben. 

Egy filmben hallottam egyszer, hogy “A tehetséged ajándék Istentől. Az, hogy jóra használod, a te ajándékod Istennek.”

Igyekeztem jóra használni a tehetségemet. Ez Isten felé az én ajándékom. 

Ezt egyszerűen nem helyes íróként az olvasóknak pénzért adni. 

Ezt nem tudtam még előtte, de most már tudom, szóval ez most már így lesz.

Ez az én meglátásom ezzel kapcsolatban, és természetesen abszolút megértem, ha valaki totálisan más állásponton, csak szerettem volna, hogy tudd, hogy mi munkál bennem. 🙂 

Itt találod a Ragadozót>>

Ha pedig szeretnél megtanulni könnyen és jól írni, akkor ezt ajánlom figyelmedbe: Író Születik>>

A Főnix írásakor rengeteget írtam magáról a regényírás folyamatáról is, itt találod ezeket az akkori személyes meglátásaimat: Regényírás>>

Olvasd jó egészséggel!

Rita