Vidi Rita “Könnyű dolog bölcsnek lenni. Csak gondolj valami butaságra, aztán ne mondd ki.”
Sam Levenson
Az teljesen természetes, hogy kommunikációs stratégiákhoz nem értő emberekben felvetődik a kérdés, hogy:
- Ha Magyar Péter olyan professzionalizmussal és arroganciával kommunikál, ahogy annak idején a Fiatal Demokraták Szövetségétől is láttuk, akkor ha hatalomra kerül, ő lesz az új Fidesz és cseberből vederbe kerülünk? (Mert akkor köszi, nem kérünk belőle.)
Teljesen természetes, hogy a látható tartományok – avagy a kommunikációs stílus – hasonlatossága alapján egy laikusban felvetődik, hogy “Hát de ez ugyanaz, mint a Fidesz, és még egy Fideszt nem akarunk!”, csakhogy ez egy rossz következtetés.
Egyrészt a történelmi tények nem ismeretéről árulkodik, másrészt két külön dimenzió összehasonlításával operál, ami példának okáért a ló és a kő összehasonlításával egyenértékű. Egyik állat, másik kőzet. Összehasonlítási alapjuk lehet például az, hogy a földön léteznek, de nem több.
De ismétlem, ez természetes, hogy előfordul, hogy két dimenzió összekeveredik egy választópolgárban, hiszen a többség nem kommunikációs szakember.
– Láttam valamit, amit időrendben követett valami, és azt gondolom, hogy ha megint ugyanazt (vagy hasonlót) látom valakinél, akkor már megint ugyanaz fog következni.
Ezt az érvelési hibák között a hamis okozat névvel illetik.
Nem a Fidesz régi kommunikációs stílusából és stratégiájából eredt az, hogy ma már a negyedik kétharmadnál tartunk és rendeleti kormányzás van évek óta, meggyalázva ezzel a Parlamentáris demokráciát. Volt ott más ok a kettő között, nem is kevés! Például szándék az ország kirablására…
Ha te csak ennyit látsz át, hogy ez is arrogánsan kommunikál, meg az is arrogánsan kommunikált régen, mert közben nem figyeltél vagy nem olvasol vissza, hogy mi is történt az elmúlt 25-30 évben, az oké, csak ne hangoztasd a hamis okozati következtetésedet, mert úgy bölcsebb maradhatsz.
Az újságíróknak viszont bocsi, nincs bocsánat
Amikor újságírók vezetik le ugyanezt a gondolatmenetet és veszik készpénznek, hogy
“Hát igen, Magyar Péter ugyanolyan lendülettel és arroganciával kommunikál, mint anno az 1990-es években a Fidesz, tehát jogos a felvetés, hogy belőle is az lesz, mint amit a Fidesznél most látunk (kétharmadok és rendeleti kormányzás, plusz lopás)”,
akkor őszintén szólva én nem akarok hinni sem a szememnek, sem a fülemnek.
A 24.hu Három harmad podcastjében többször is elhangzott már ez a következtetés, de a Partizán csatornán is, mind a kérdező, mind olykor a megszólalók részéről.
“Úgy kommunikál, mint anno Fidesz, tehát ő is olyan (lesz), mint a Fidesz.”
Először az újságírókhoz szólok: ne beszéljetek már butaságokat!
És most már mindenkinek mondom:
Ezt a fajta kommunikációs stratégia amit Magyar Péter is folytat, az baromira nem a Fidesz találmánya!
Tehát Magyar Péter nem úgy kommunikál, mint a Fidesz, hanem úgy kommunikál, mint aki stratégiák mentén kommunikál, mert van esze hozzá. (Ezt hiányoltad drága életem az elmúlt 14 évben az ellenzéktől, emlékszel? 🙂)
Ahogy nemrég Török Gábor is írta: “Amit a közelgő árvíz kapcsán csinál, az szinte tankönyvszerűen professzionális.” (kiemelés tőlem)
Azért mondta ezt így, mert erre tényleg vannak tankönyvek: kommunikációról szóló könyvek, politikáról szóló könyvek, pszichológiáról szóló könyvek, de garantálom neked, hogy pókerről szóló könyvekben is van olyasmikről szó, amiket Magyar Péter alkalmaz a kommunikációs startégiájában.
Török Gábor a posztjában azt is hozzáteszi, hogy a politikája és a kommunikációja is hasonló.
“Pont olyan, amilyen a Fidesz politikája, kommunikációja volt évtizedeken keresztül. Nincs persze ebben semmi rendkívüli, különösen nem eredeti, de minden benne van (stratégia, taktika, munka), ami nélkül a politika nem lehet hatékony, sikeres.”
De ez szerintem óvatlan megfogalmazás Török Gábortól, bár ő a politológus és elemző, tehát ő jobban tudja, mit jelent az, hogy politika, de annak megintcsak annyi dimenziója létezik, és a Fidesz abban is annyira különleges, hogy a Fidesz politikájára szerintem lesz majd utólag egy olyan külön kifejezés az idők során, ami hasonló a Boston politics című könyvben leírtakhoz. “Hungarian politics” – Orbán politikájáról külön könyv lesz, az az érzésem. Szóval a sem a politikája nem olyan mint a Fideszé, sem a kommunikációja nem olyan, mint a Fideszé (mindjárt kifejtem, hogy mi okozza a zavarba ejtő hasonlóságot mégiscsak.)
De még tovább megy Török Gábor egy mondattal:
“S miközben ezt látjuk, ha akarjuk látni, azt is érdemes figyelni, hogy mintha a korábbi tanítók oldalán, ezzel párhuzamosan, egyre gyengébb lenne a teljesítmény. “
Na, itt van nagyon nagy tévedésben Török Gábor, mert a Fidesz nem a tanító.
Ők is ugyanúgy tanoncok, tanítványok voltak, mint most Magyar Péter, és ők is jól teljesítettek annak idején a kommunikációban, mint Magyar Péter, de mára már elfelejtették a tanultakat.
És hogy kitől tanult a Fidesz és Magyar Péter is?
Wermer Andrástól.
Minden nap, mikor Magyar Péter húz valami zseniálisat, és a másik oldalon beleszaladnak a pofonba, akkor azt gondolom, hogy egy pókerjátszmát látok, amiben egy potenciális bajnok alázza a régi, de már megfáradt öregeket egy új, kifejezetten és üdvözítően sikeres, agresszív stílussal.
A Fidesz sosem volt ilyen agresszív stratéga, ennyire tudatos, eltökélt és valóban tehetséges. Sokkal teszetoszábbak voltak ennél, de tény, hogy volt szellemi támogatásuk egy igazi stratégától.
Amikor azt látom, hogy Magyar Péter visszaszerzi például a nemzeti jelképeket, és újra büszkévé teszi a társadalom eddig szándékosan kirekesztett tagjait, akkor mindig azt érzem, hogy Wermer András mosolyog egy felhő szélén üldögélve, mert ő mondta azt, hogy:
“Mindig legyen ügyed!”
“Mindig legyen valami, amit a zászlódra írsz ügyként!”
“Mindig legyen valaki, aki viszi és lengeti azt a zászlót!”
“Ha nincs ügyed, vedd el az ellenfeledtől, főleg, ha elbaszta. Sőt, ez a legjobb megoldás.”
Ezt Wermer András nemcsak a politikusoknak javasolta, hanem cégeknek is a terjeszkedésre és a piacvezetői státusz elérésére.
Most egy klasszikusan wermeri tanítás mesterpéldáját látjuk, ahogy egy ismeretlen piaci szereplő pillanatok alatt potens kihívóvá dolgozta magát.
De felvetül a kérdés: mennyire kell ehhez tényleg arrogánsnak lenni a kommunikációban?
A mai világban és a Fidesz ellen? Brutálisan nagyon.
Eleve egy kihívónak muszáj arrogánsnak lennie, elvégre le kell győznie a legfőbb ellenfelét. Az nem megy úgy, hogy senki észre sem veszi.
A mai magyar közegben egyetlen elbambulás egy pillanatra és katasztrófa következik utána, ahogy azt láthattuk Márki-Zay Péternél, vagy nemrég Orbán Balázsnál.
Az a legjobb egy mai vezető – és országvezetésre jelentkező – számára, ha folyamatosan magas szinten tudja tartani a készenlétet, és ez egy felfokozott lelki állapot. Ezt agressziónak és arroganciának is lehet nevezni, de ezek üdvös képességek a magyar politika pókerasztalánál.
Képesség. Nem hiba! Képesség!
A propagandistázásról
A sajtó azt szokta nehezményezni, hogy Magyar Péter bárkit azonnal lepropagandistáz, aki olyan kérdéseket feszeget, ami őt rossz színben tünteti fel.
De basszus, ez nemcsak kommunikációs alapvetés, de a háború művészetében is alap intelem, hogy legjobb védekezés a támadás.
30-40 évvel ezelőtt még volt olyan intelem a kommunikációs tanításokban, hogy ne haragítsd magadra a sajtót, ha azt akarod, hogy máskor is megsokszorozzák a mondanivalódat.
De az nagyon régen volt.
- Ha valaki beléd akar marni, akkor van jogod megvédeni magadat. A háborúban is ismerik a megelőző csapás fogalmát, az ugyanúgy alkalmazható a kommunikációban is. Ez mindig védekezésre készteti a másik felet, az pedig egy agresszív játékos esetében felér a biztos győzelemmel.
- Ha a sajtó akar beléd marni – pl. ez volt Magyar Péter és Dezső András korai esete a Varga Judittal kapcsolatos lejárató anyagokkal –, akkor a sajtó ellen is felléphetsz. A sajtó nem egy szent tehén, hanem egy gazdagási társaság, aminek vannak érdekei, alkalmazottai, sok-sok bevétele, és ott is csak emberek dolgoznak. Akik hibázhatnak. (Ahogy a HVG-s esetnél is kiderült utána, bizony, hibáztak.)
- A sajtónak el kell gondolkodnia azon, hogy miért fáj nekik az, hogy lepropagandistázza őket egy politikus? Miért rossz ezt a tükörképet látni magukról? Talán mert igaz? És akkor mi van? Érdemes tisztában lenni a fogalmakkal.
A független magyar sajtónál is ott van az a hatalmas probléma, hogy elképesztően torz módon szűrik ki az információkat. Ha azt hiszed, hogy jól tájékozott vagy, mert végignézted a 24.hu-t, 444-et, HVG-t, akár még az Indexet is, hát akkor óriásit tévedsz. Semmit nem tudsz semmiről, mert ráadásul hülyeségekre irányítják a figyelmedet. Ez bizony propaganda. - Magyar Péter a legtöbbször tudatosan fogalmaz úgy, hogy propagandista vs. kormánypropagandista. Ha valakit lepropagandistáznak, az valószínűleg igaz, ha igaz rá az, hogy képvisel egy véleménybuborékot, és azt igyekszik még terjeszteni. Ez is propaganda, amit most csinálok, mert próbálok a véleményedre hatni. És akkor mi van? Semmi. Egy tényállásra igaz egy meghatározás, ennyi történik. Propagálok. Te is azt csinálod, mikor próbálsz meggyőzni valakit valamiről.
A “kormánypropagandista” már egy szűkebb halmaz, érdemes figyelni, hogy Péter hogyan használja ezt!
A “rogáni propagandista”, “fideszpropagandista” kifejezést akkor használja, amikor olyan kérdésekre terelődik a figyelem, amire bármilyen választ is adna, azzal végső soron Rogán Antal, vagy épp konkrétan a Fidesz járna jól.
Nem hülye ez a Magyar Péter, ha tényleg figyeled, akkor figyeld tényleg minden szavát, mert ott vannak az árnyalatnyinak tűnő, de nagyon is fontos különbségek. Ő megtanult jól beszélni, már csak a társadalomnak kell megtanulnia jól hallgatni és értelmezni. Ennyi évnyi hülyítés után nyilván nem könnyű, de nem is reménytelen. - Ma már senki nincs rászorulva a sajtó figyelemsokszorozó erejére, elég ügyesen kezelni a közösségi médiát, és saját médiakonglomerátumod lehet, te meg lehetsz a tetején a médiamogul. Magyar Péter azért is mer szembeszállni akár a sajtóval is, mert ha azt érezné, hogy nem jut el az emberekhez, akkor maximum megint országjárásba kezdene. A sajtó igyekszik nem szolgálni őt, de akkor meg rengeteg olvasót veszítenek, szóval itt még elég sok felismerésre lesz szükség a jövőben részükről is.
- Magyar Péter és a TISZA az egyéb más platformokat is nagyon ügyesen kezelik, mert a weboldaluk is zseniális, és a Discordon is jelen vannak. Így olyanokat is elérnek, akik már egy szavát sem hiszik a hivatalos sajtónak, például a nagyon fiatalokat.
És akkor nem lesz a TISZÁ-ból Fidesz?
Abban biztos vagyok, hogy Magyar Péterből sosem lesz Orbán Viktor.
- Egyrészt azért, mert teljesen más küldetése van,
- másrészt meg azért, mert totálisan más időket élünk, mint akár 10 évvel ezelőtt is,
- harmadrészt meg azért, mert neki feleannyi szerencséje sincs, mint Orbánnak, tehát neki ténylegesen a munka oldaláról kell beletennie mindent az eredmények érdekében.
Ebből kifolyólag a TISZÁ-ból sem lesz soha Fidesz.
Muszáj, hogy ilyen egyszemélyes show maradjon még a TISZA?
Ilyen közegben? Természetesen!
Minél tovább tud egyszemélyes show maradni a TISZA, annál jobb a TISZÁnak és végső soron az ország rendszerváltozásának.
Megkockáztatom, hogy bőségesen elég lenne a 106 egyéni körzet jelöltjét a választások előtt 2-3 hónappal megnevezni, de benne van az is a pakliban, hogy előbb lesz szükség rájuk2026-nál, tehát jogos a felvetés, hogy majd már mostanság a kiválasztással kell foglalkozni. (Erről szokott beszélni Magyar Péter a Magyar Infókon.)
Ha kijelölik a 106 egyéni képviselő jelöltet, abban a szent pillanatban 106 front nyílik meg, tehát ezt praktikus az optimális időben elvégezni, semmiképp nem szabad siettetni.
Szimpatizánsként te se siettesd! Akik számára fontos lenne a TISZA sietsége, az az ellenfél… 🙂
Muszáj ilyen arrogánsnak lennie továbbra is Magyar Péternek?
Hát ha van esze, akkor az marad.
Gondolj bele a helyzetébe csak 5 percre! Képzeld el magad:
– Ott állsz százezer ember előtt, akik benned látják a megoldást. Kell ehhez alázat? Naná, hogy kell. De hogy ne roppanj össze, ahhoz belső tartás is kell, méghozzá hatalmas. Ez az arrogancia. Hogy mindig van egy belső erőd, egy tartószerkezeted, ami stabilizál minden helyzetben. Eddig az arroganciát negatív jelzőként szerették használni, próbáld ki, hogy milyen nélküle érvényesülni és majd rájössz, hogy ez pozitív képesség a mai világban, ha vezetői babérokra törsz.
– De másik szitu is van: ott állsz egy ajtóhoz szorítva, mert éppen kijöttél valahonnan, és kamerák és mikrofonok erdejében, egymás szavába vágó újságírók hangoskodása közben kell összeszedned a gondolataidat és úgy beszélned, hogy senki ne köthessen bele utólag. A legtöbb ember három másik embernek sem képes előadni, nem még harminc kiabáló sajtómunkásnak!
Orbán erre úgy képes, hogy körbeveszik a spanjai, és a jelenlétükkel támogatják, nevetgélnek a poénjain, aztán még akkor is képes szemrebbenés nélkül hazudni, meg irtózatos hülyeségeket beszélni.
Magyar Pétert ezt a legtöbbek számára agyonroppantó hatással bíró szituációt már álmából felébresztve is képes lenyomni, úgy, hogy egyszál egyedül áll a kereszttűzben és igen, közben arrogáns, mert az a belső feszítő erő adja neki a plusz lelki, fizikai és szellemi muníciókat, pláne annak tudatában, hogy nemcsak egy órát lát előre, hanem mondjuk 10 évet.
Az, aki kevesebb arroganciát szeretne Magyar Pétertől, az gondolkodjon el azon, hogy egy képességet miért akar kisebbíteni…
Továbbá bármikor szabad akaratod van arra, hogy egy negatív kifejezést vagy jelzőt, és az ezek által takart fogalmat pozitívumként értékelj adott helyzetben. Nem kell, hogy képességtelenek által előre legyártott kliséket tömködj a saját fejedbe, bármikor gondolkodhatsz egész nyugodtan, az nem bűn, hanem szintén képesség.
Az, akit zavar az arrogancia, a csípőből visszatámadás, a megelőző támadások, a hangos, artikulált beszéd, az örüljön és adjon hálát, hogy nem neki kell ezt csinálnia, de közben meg adózzon tisztelettel annak, aki erre képes, és ez által képes legyőzni a legvégső ellenfelét!
