Vidi Rita A reklámozás pénzbe kerül: pénzt kérnek a hirdetések kihelyezéséért, futtatásáért, láthatóbbá tételéért, de a hirdetés kreatív anyagának elkészítése és a szöveg megírása is költséges lehet.
Nagy reményekkel belevágunk a reklámozásba, kifizetjük érte a díjakat, és aztán reménykedünk, hogy majd lesz eredménye is.
Nos, reménykedhetünk, de van ennél profibb megközelítés, ami a ROI – Return of Investment -, vagyis a befektetés megtérülésének kiszámítása.
Befektetek 100.000,- forintot a reklámba, mennyit fog hozni?
Egyáltalán mit várhatok el egy reklámtól, hogy mit hozzon? Mekkora megtérülési mutatóval lehet és érdemes kalkulálni?
Első feladat, hogy a reklám célját forintosítsuk: ha érdeklődőket várunk a boltunkba egy termékbevezetési kampányban, akkor tudnunk kell azt, hogy 100 érdeklődőből mennyi vevőt szeretnénk, és azok a vevők egyenként körülbelül mennyi pénzért fognak vásárolni.
Például ha egy 20ezer forintos új terméket akarunk piacra dobni, és erre toborozzuk az érdeklődőket, akik betérnek a boltunkba, akkor 100 érdeklődőből elvárhatjuk, hogy 45-50-en vásároljanak is. Ez utóbbi szám már értékesítéstechnikai terület, egy jó értékesítő 100 érdeklődőből 80-nak biztosan elad, de ezt is előre meg kell határoznunk, el kell terveznünk, célul kell kitűznünk, mert máskülönben nem tudunk irányban maradni. Ha nem tervezünk, az is előfordulhat, hogy bejön 100 ember, tehát a reklámunk működik, csak mi nem tudjuk pénzre váltani, mert mindenki elmegy vásárlás nélkül – és egyébként boldogtalanul.
Szóval ha nagyon dörzsöltek vagyunk, számítunk 80 vásárlóra, az 1.600.000 forint.
Befektettem 100.000 forintot a reklámba, de még 25.000 forintot az elkészítésbe is, és az akció napján fokozott felkészültséggel vártam a vevőket, az még legyen plusz 200.000,- forint költség. (Plusz kisegítő munkaerő, hostess, dekoráció, stb.)
Belekerült az egész 325.000 forintba, és hozott 1.600.000 forintot. Azért az elég jó eredmény. Minden befektetési formánál jobb eredményt hoz a marketingbe fektetett pénz, ráadásul napok alatt, nem évek alatt. (Csak hát ugye ezzel foglalkozni kell, érteni is kell hozzá, és nem is minősül befektetésnek.)
Le lehet vonni még a termék bekerülési költségét is és a rezsit is, és kizárólag a hasznot számolni megtérülésként: ez mindig egyéni, hogy ki mit szeret és akar számolni adott esetben.
Ha csak a reklám költségét nézzük és csak a teljes bevétellel vetjük össze, akkor a reklám önmaga költségének 12.8-szorosát termelte meg. (Szokták úgy is mondani, hogy 12.8-szorosát hozta vissza.) Ez 1280%-os megtérülés.
Ez nagyon jó szám. De körülbelül ennyinek is kell lennie.
Ha levonunk minden költséget, még az új blúzodét/ingedét is, amit a nagy, akciós napra vettél, és ott állsz, hogy az egész hajcihő belekerült 1.600.000 forintba, és pont ugyanennyi lesz este a kasszában is, akkor az van, hogy ez egy 100%-os, vagyis egyszeres megtérülés. Ez a nullszalldó.
Ez is a főnyeremény kategória, mert közben lett 80 új vevőd! Akiket bármikor visszacsábíthatsz és odaszoktathatsz.
Én ezt a 10 közeli szorzót szeretem, ezzel az elmúlt 16 évben maximális biztonsággal lehetett dolgozni.
Vannak platformok, ahol kevesebbel is megelégszem, ha minden más mutató tetszetős, és van, amelyik platform megtérülését nagyon nem is lehet számolni, mert nincsenek olyan pontos, mérhető adatok, de azért abban mindig lehet bízni, hogy a reklám sosem kidobott pénz. Mindig meg kell térülnie legalább 100%-osan, tehát önmaga és a kapcsolódó összes költséget vissza kell hoznia.
Ha ez nincs így, akkor azt a reklámot azonnal abba kell hagyni és meg kell szüntetni.
A Hirdetés- és Reklámszöveg írás tanfolyamon tovább vesézzük még ezt a témát>>
