Vidi Rita Kicsit is tájékozottabb polgártársaink rendre felteszik maguknak a címben megjelenő kérdést:
A koronavírusra miért figyel oda most mindenki, és anno a H1N1 miért nem érdekelt szinte senkit?
Ilyenkor a fejünkben megfogalmazódó válaszok ilyesmik szoktak lenni:
– Hát, talán mert a H1N1 nem annyira pusztító (de, még magasabb is a halálozási aránya)
– Vagy, mert a H1N1 nem lett pandémia (de, lett, 2009 júliusától)
– Talán mert H1N1-et végül nem kapták el annyian (de, igen, 2 milliárd ember lett fertőzött – forrás: Netflix Pandemic című dokusorozata).
Mint írót, mindig is érdekeltek a szavak, és a bennük rejtőző erő. A média szómágiában játszott szerepe is kutatásaim tárgya már néhány éve, a média életünkre gyakorolt hatásának felelősségéről többször írtam is már. (Például itt: A hírfogyasztás új kultúrája – küldetés, vagy itt: Változhat a közízlés a hír- és információfogyasztásban?)
Végeztem egy kis kutatást, hogy mi történt anno, 2009-ben a H1N1 háza táján a szavak és a média szintjén, és mi történik most.
Az volt az előfeltevésem, hogy véleményem szerint a média túlzott részvétele a hírek terjesztésében az oka annak, hogy világszerte pánik alakult ki nemcsak a lakosságban, de a vezetőkben és még a tudományos szférában is.
Kutatásom kezdetekor az volt a prekoncepcióm, hogy nem fogok találni semmiféle összefüggést, de ha mégis, akkor közzéteszem, hátha csak én nézem be a dolgokat.
Úgy is fogalmazhatnék, hogy szerettem volna azt találni, hogy semmit nem találok, mármint összefüggés tekintetében a szavak és a média túlzott jelenléte között, de ebben bizony csalatkoznom kellett.
Magyarországon az index.hu tudomásom szerint a legismertebb online sajtóorgánum, ezért náluk kutakodtam.
A H1N1
2009-ben és 2010-ben két év alatt 732 cikk született az index.hu-n H1N1 témában:
732 H1N1-hez kapcsolódó cikk két év alatt.
Nem kis teljesítmény, gondolhatnánk. Mindezek mellett persze rengeteg más infót közölt az index.hu, emlékeztetőül néhány infó: akkoriban Bajnai volt a miniszterelnök, abban az évben halt meg Bujtor István és Michael Jackson is.
Ezen időszak alatt (2009. 01. 01. – 2010. 12. 31.) 105739 darab cikk született az index.hu-n, tehát a H1N1-es cikkek aránya az összes cikkhez képest: 0,69%
A koronavírus
Ez után következett a koronavírus témára keresés, 2019. november 1-től a mai napig (2020. április 23.) tartó időszakra:
Összesen 6801 cikk jelent meg az index.hu-n és társoldalain 5.5 hónap alatt a koronavírusról.
Az index.hu és társai 6801 esetben közöltek cikket az elmúlt 5.5 hónap alatt koronavírus témával kapcsolatban, de míg ezeket a sorokat írom, talán vannak már újabbak is, hiszen nap közben gyakorlatilag 5 percenként jelenik meg valamilyen új hír a koronavírusról.
Ezen időszak (2019. november 1. – 2020. április 23.) alatt összesen 27169 cikk jelent meg az indexen.
Tehát a koronavírus témájú cikkek aránya: 25,03%.
De legyünk jóindulatúak, nézzük meg a március 13-ig tartó időszak koronavírus eredményeit az index.hu-n, mert akkor hozta meg a kormány az iskolák bezárásáról szóló határozatot, akkor változott hatalmasat az életünk:
- 11. 01. – 2020. 03. 13. Ezen időszak alatt az index.hu-n 18874 cikk jelent meg. 1495 cikk szólt eddig a pillanatig a koronavírusról, ez az arány így: 7.97%-os. Tehát a korai időkben is már sokszorosan túl volt dimenzionálva a koronavírus pandémia a H1N1 pandémiához képest, és ez már véleményem szerint olyan szintet jelentett a közvélemény formálásában, ami fontos döntéseket befolyásolt. Tízszer több cikk született a 3.5 hónap alatt a koronavírusról, mint annak idején 2 év alatt a szintén pusztító H1N1-ről.
Az azóta eltelt időszakban – március 13 és április 23 között – született tehát 4771 cikk a koronavírusról, az összes azóta megjelent cikk pedig 8468 darabot számlált, tehát a koronavírusos cikkek aránya az utóbbi 5 hétben: 56,34%.
(Az összes többi média nemcsak, hogy haladt az index.hu nyomdokain, de még próbálták is beelőzni, például a 24.hu-n olyan szándékos ferdítések voltak címekben, amik méltatlanok mindenkihez, aki újságírónak nevezi magát.)
Frissítés!
UPDATE: 2020. 04. 25-én 12:26-ig több mint 200 cikk került fel az index.hu-ra a koronavírusról. 24 óra alatt. Jelenleg 7024 cikket érint ez. Naponta több, mint 200 cikk. Csoda, ha pánik van? Miközben a kormány naponta egyszer, a helyi önkormányzatok pedig általában hetente egyszer adnak ki a járványról részletes tájékoztatást, és jelenleg világszerte visszavonulóban van a járvány.
De miééééért?
Azt tudni kell, hogy a modern újságírás, főleg, ha internetes platformon létezik leginkább, a gerjedésre utazik. Ezt nevezzük az online térben: viralitásnak.
Mindig, minden témánál abban bíznak a médiatulajok és munkatársak, hogy felgerjed annyira – más szóval kifejezve: virálissá válik –, hogy abból jó kis kattintásszámokat, oldalletöltéseket és cserében sok-sok hirdetői pénzt lehet majd bezsebelni. De pechükre, a témák olyan gyorsan követik egymást az online világban, hogy alig-alig tud valami felgerjedni tartósan.
A menekültválság hónapjai voltak ilyenek, mint most a koronavírus téma, amikor napi szinten lehetett könnyen értelmezhető számokról, emberi léptékekben közölni: „ma 872 migráns lépte át a határt”, „ma 128 menekülttel szemben foganasítottak intézkedést”, „már újabb 80 kilométer elkészült a kerítésből”, stb.
Ezek bárki számára könnyen átélhető számok és nagyságrendek, ezért alapvetően nagy érdeklődésre tartanak számot.
A H1N1 idején a napi 1-2, esetlegesen valódi laborvizsgálattal igazolt halott világszerte nem volt annyira gerjedős mennyiség, mint most a nyolcszázak, ezrek. Ezek már nagyon nagy számok, közfigyelemre számot tartóak, de még szinte megszámolhatóak (ezért nem érdekli a közvéleményt, ha valaki milliárdokat sikkaszt, mert egyszerűen nem átélhető egy átlagember számára az a mennyiség).
Szóval az online média és a modern újságírás a gerjedésből él. Alig várják, hogy valami gerjedjen, és mikor elérkezett a pillanat, nyilván kihasználták. Ez a munkájuk, ebből élnek, nem most kell a szemükre vetni ezt, hanem minden tragédiánál és drámánál kellett volna már. Persze tenni ellene a hirdetők tudnak csak, akik tragédiák környékén veszik maguknak a fáradtságot és nem futtatják a kampányaikat, de hát ez sem fog megtörténni.)
Az index.hu új áldozatokról szóló híre fölött hirdetés van a mai napon.
Következésképp, ha valaki úgy érezné, hogy a kialakult pánikhelyzet és a rárakódó, kilátástalanságra, gyászra, félelemre, aggódásra, esetenként bűntudatra hajazó rossz érzések tekintetében sokat köszönhet a médiának, hát nagyon jól érzi.
UPDATE: mi a helyzet az influenzával? Hogyan kommunikálnak a magyar médiák az influenzáról évről-évre? Nos, az országos tisztiorvos kb. hetente ad ki hivatalos tájékoztatást az influenzáról. 2019-ben az ihirek.hu-n mi is pont telibekaptuk a járványt tél végén/tavasz elején. Ezek a cikkek születtek időrendben a hivatalos, központi tájékoztatások alapján:
2019. február 14. – Influenza – a múlt héten tetőzött a járvány
2019. február 21. – Influenza – tovább csökkent a megbetegedések száma
2019. március 1. – Influenza – visszavonulóban a járvány
2019. március 15. – Influenza – véget ért a járvány
Érdemes szemrevételezni a közlést: nem a felgerjedésről adnak ezek hírt, nem is a stagnálásról, nem is arról, hogy még nem látjuk a végét, lehet, hogy majd újra visszatér… hanem arról, hogy mindjárt vége, múlik, enyhül.
Továbbá, ha utánanézel a nagy hírportálokon, láthatod, hogy mindenhol heti egy-egy hír jelent csak meg az influenzáról 2019-ben (mi csak pár hónapig működtünk, a járvány elején még nem cikkeztünk). Nincsenek operatív törzsek, pedig akár százezreket is érinthet a konkrét, orvosi segítségre szoruló megbetegedés és mint tudjuk, ezrek halnak meg minden évben az influenza miatt, csak itt, Magyarországon. Csak hát ezt nem gerjeszti semmi…
De mi a helyzet a szavakkal?
Miért pont a koronavírus és ez a pandémia üt rajtunk ekkorát? Miért nem volt hasonló a H1N1-el?
A kulcs a szavak ereje.
A Covid-19-et mindenhol a világon koronavírusnak hívják, az összes nyelven. Ez lett A KORONAVÍRUS, annak ellenére, hogy eddig is ismeretes volt hat koronavírus, ez most a hetedik.
Egy meglévő, ismert szó új erőt és értelmet kapott a tudományos közösségben, de egészen másként hatott, a valódi újdonság erejével lépett fel az átlagemberek esetében.
Önmagában az a szó, hogy koronavírus, az újként hat az emberek számára. Kutatók és orvosok tudták eddig is, hogy némelyik nátha is koronavírus, de számukra ez maximum technikai-szakmai infó volt, nem pedig egy világgazdaságot is sújtó járvány, a bezártság, a karantén és a maszkos arcok szinonimája.
Számunkra új szó a koronavírus, és mind a korona, mind a vírus szavak iszonyat erővel bírnak egy nem-tudós, nem-virológus ember esetében.
A korona szimbolizálja a magasabb minőséget, a valaminek a csúcsán levést, sőt, az uralkodást, de az erőt és a hatalmat is.
A vírus az sosem volt kedvelt kifejezés, akár számítógép, akár betegség tekintetében használjuk, nagyon beszédes, alapvetően bizalmatlanságot és félelmet keltő szó.
Ha a kettőt összetesszük, akkor megkapjuk a mindent leuraló, rajtunk hatalmaskodó betegséget. Korona és vírus. Hát hurrá…
A szavak szimbolikus ereje valódi erőt hordozhat. Most látjuk ennek gyakorlati megvalósulását.
A WHO elnevezte az új koronavírust COVID-19-nek, ami úgy hangzik, mintha egy Sci-fi egyik űrállomásának vagy űrlényekkel teli bolygójának neve lenne. Furcsán új és furcsán ismerős. Nem lehet rá nem odafigyelni.
A WHO tanult a H1N1 elnevezés hibájából, mert ők nagyon is pontosan tudják, hogy az elnevezésnek mekkora ereje van. Adhattak volna a COVID-19-nek olyan nevet is, hogy C19V, elhiheted, hogy sokkal jobban járt volna vele a világ. És először majdnem így is lett, kis türelmet, mindjárt mutatom, de előbb beszéljük ki a H1N1-et!
Véleményem szerint itt a címben felvetett „miért pont ez???” rejtély megoldása a H1N1 elnevezéseinek ismeretében rejlik:
azért tarolt végig a világon a COVID -19 alias Koronavírus, amiért a H1N1 nem tarolt végig olyan formán, ahogy a média ezt most besegít még gerjedni a koronavírusnak:
– ugyanis a H1N1 az nagyon egyértelműen egy műszó.
Ráadásul, talán kevesen emlékeznek rá, volt olyan is, hogy H5N1, meg még egy csomó hasonló. Ember legyen a talpán, aki kiválogatja, hogy mikor miről van szó.
De amikor alkalmanként nem a H1N1-et használták annak idején a médiában, akkor úgy nevezték, hogy ÚJINFLUENZA.
Na, bumm… Közkeletű tény már az is, hogy amikor az ember élete során 45-ödszörre hallja, hogy influenza járvány van, akkor valahogy már nem igazán érdekli. Érdekli a saját szintjén, de nem aggódik a világ sorsa miatt.
Amikor egy régi betegség már érdektelen és uncsi – mert az influenza szó már az érdektelen szinonimája –, és jön egy új, amit a régihez passzítva úgy nevezünk el, hogy ÚJÉRDEKTELEN betegség (behelyettesítettem az influenza szót az érdektelen szóra), akkor bizony annál egyetlen újságíró sem fogja azt érezni, hogy 5 percenként kell róla új cikket írnia. Őt sem érdekli, nyilván az olvasót sem fogja.
De ne legyünk ilyen kegyetlenek, volt a H1N1-nek még az újinfluenzán kívül egy neve: sertésinfluenza.
A WHO-nál azóta is verik a fejüket a falba, hogy ilyen szerencsétlen nevekkel terjesztették a világban az igét:
- A H1N1 elnevezés nem volt elég rémületes. Ettől senki nem érezte azt, hogy egy sci-fi-be csöppent, és veszélyben az élete. Kormányok vezetői sem és állampolgárok sem.
- Az Újinfluenza (vagy Új influenza) elnevezés senkit nem érdekelt – merthogy az influenza kifejezés már semmitmondóan elcsépelődött (pedig hát ez is egy veszélyes, sokezrek életét követelő, állandóan visszatérő, járványos betegség, csak hát túl uncsi lett, hiszen a mindennapjaink részévé vált).
- A Sertésinfluenza kifejezésnél pedig beteg malacok jutottak az emberek eszébe, nem pedig haldokló emberek (márpedig a H1N1 igencsak veszélyes tüdőgyulladást tud okozni, magas halálozással). Szóval csóri disznók? Lapozzunk!
A WHO ezért ennél az új koronavírusnál már igyekezett okosabb lenni.
(Az alábbiak az írói fantáziám szüleményei, csakhogy nyilván nem leszünk meglepve, ha utólag bebizonyosodik majd, hogy pontosan így történt.)
Először volt a név az egyébként beszédes SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2), és ez olyan szavak rövidítése, ami már a tüneteket és az összetettséget is magában foglalja.
Csak ez ugye hosszú, meg különben is, ne tévesszük össze az eredeti SARS-szal, meg annyiban másabb is, hogy nyilván új név kell neki. A SARS-ról>>
Oké, legyen 2019-nCoV elnevezésű – gondolták, ami jelezte, hogy ez valami annyira új, hogy konkrétan 2019-es, de akkor valakinek eszébe juthatott, hogy ha ezt az elnevezést választják, akkor úgy fognak járni, mint a H1N1-gyel, tehát a kutya se fog odafigyelni, egy-egy országos médium Európa szívében csak maximum 730 cikket fog róla leközölni 2 év alatt…
És akkor jött a sokkal általánosabb, könnyen kiejthető COVID-19 (Koronavírus megbetegedés 2019) név, bevallásuk szerint azért, hogy nehogy benne legyen valamilyen utalás a névben bizonyos földrajzi helyekre, embercsoportokra vagy állatfajokra. Mintha a SARS-CoV-2-ben, vagy 2019-nCoV-ben lett volna ilyesmi…
A COVID-19 nevet 2020. február 11-én kapta meg a vírus.
Összefoglalva, hogy miért tarol minden szinten a koronavírus most
A média szempontjából:
A média imádja, ha a tartalmak virálisak, terjednek, nagy az érdeklődés irántuk, az már csak a sors fintora, hogy pont egy vírus hozta el számukra a hőn áhított tartalom-viralitást – az 5 szűk esztendő után (a menekültválság után), amikor Magyarországon gyakorlatilag már az összes milliárdos médium az olvasóktól volt kénytelen kunyerálni.
Reméljük, hogy most ezek után már lesz elég pénzük a normális újságírásra, mivel most már dagonyázhatnak az általuk is gerjesztett pánikban.
A szavak szintjén:
A szavaknak sokkal nagyobb erejük van, mint hinnénk. A COVID-19 és a Koronavírus elnevezések uralkodnak felettünk, míg a H1N1, az Újinfluenza és a Sertésinfluenza elnevezések nem voltak erre ilyen mértékben képesek.
A járványok komolyak. A helyzet komoly. Emberek betegszenek és halnak meg. De sem az elnevezések, sem a média nem segítenek abban, hogy könnyen és ép ésszel túlvészeljük, és csak arra koncentráljanak és csak azok, amire és akiknek ez szükséges. Mindenki a járvánnyal kénytelen foglalkozni, mert mint látjuk, jelen esetben Magyarország egyik fő médiája több mint 50%-ban csak és kizárólag a járvánnyal és a koronavírussal foglalkozik. Mintha semmi más nem létezne az életünkben. Vagy igazuk van? Tényleg egyre kevésbé létezik más számunkra? (Ezt válaszolja meg mindenki magának.)
Ez most akkor egy jól szervezett összeesküvés?
Nem az. Az ilyen eseményeknél is mindig mindenki a saját előnyeit keresi, a saját javát akarja szolgálni. A kormányok is – ha felelősek és jó kormányok, akkor nyilván az állampolgárok javára gondolnak elsősorban –, a WHO is, a médiák is, és persze a magánemberek is.
A magánemberek ugyanakkor óriási hátrányban vannak a saját előnyeiket tekintve, mert óhatatlanul is igazodnak a kormány, a WHO és a média mondanivalójához. Amik ha szerencsénk van, köszönő viszonyban vannak egymással, de sokszor előfordul, hogy mindenki mást mond még a legegyszerűbb részletről is (vegyük például a maszkok viselésének témakörét).
Szerintem csak a kormányra kellene hallgatnunk. Napi egy tájékoztató, készen is vagyunk. Megvan az infó, a többivel törődjenek azok, akiknek ez a dolguk. De neeeem, most 10 millió járványügyi szakértő és 10 millió virológus országa lettünk.
Nincs összeesküvés. Egyszerűen ilyen szarul működnek a dolgok, dacára annak, hogy elméletileg minden létező információ itt van tőlünk néhány kattintásra a neten.
Jóslatom a jövőre:
A média egy hatalmi ág. És bár éppen most veszíti el a hatalmát, de még dagonyáznak a relatív sikerben. Még sok az olvasó. De már nem sokáig, mert van bennünk önvédelmi mechanizmus, és már túltolták annyira a dolgokat, hogy ez a túlélőösztön már bekapcsoljon az olvasókban, és kezdjenek észhez térni az emberek – ráadásul mindenki a saját szubjektív valóságával veti össze az információkat, és az alapján mérlegel. A szubjektív valóságok viszont azt mondják, hogy van ugyan helyzet, de messze nem az, amit a média sugall.
A WHO csodás jelenlegi névválasztása a következő 10 évre fog még nekik meleg perceket okozni, de ez nemcsak az ő problémájuk lesz, hanem a miénk is, mert most nagyon úgy tűnik, hogy sikerült a farkast kiáltó fiú esetét élesben eljátszaniuk. Több megbízható adatot, több megfontoltságot és kevesebb szenzációs nevet kérnék tőlük, ha kíváncsiak lennének a véleményemre.
Részemről csak azt tudom javasolni mindenkinek, amit a felvilágosodás kora óta folyamatosan gyakorlunk, és közben még tanulunk önmagunkról és önmagunkért:
Merj gondolkodni!
Mindig legyen kéznél a legbecsesebb kincsed: az eszed! Tartsd be a szabályokat, óvd magad és szeretteidet, védd azokat, akikért tudsz tenni, de közben gondolkodj is! Szerencsére ezt bármilyen tevékenység közben korlátlanul lehet művelni :).
Szeretettel,
Vidi Rita
