Rita legújabb világmegváltós projektje: a bizalmi.hu

Akik már egy ideje velem vannak, azok tudják, hogy rendszeresen valami “világmegváltós” dolgon töröm a fejem.

• Ilyen volt 2010-2011 környékén az akár 0 forintért is megvásárolható tanfolyamaim időszaka. Hogy akkoriban hányan néztek hülyének, azt egy idő után már nem is számoltam, de azóta én még mindig itt vagyok, akik meg hülyének néztek, azok többnyire visszamentek a “balettba ugrálni”. 
• Aztán ilyen világmegváltós dolog volt 2013-ban az Író Születik projektem, ami az összes jobb agyféltekés képzésem nyitányát jelentette. A balettba még nem visszatérők akkoriban újfent nekiálltak hülyézni, aztán leszoktak róla. Sokan egyébként kiábrándultak belőlem, azért, mert ilyen “ezoterikus” dologgal kezdtem el foglalkozni, mint a jobb agyfélteke és a kreativitás fejlesztése. Hát, csórikáim nem tudom, mit szóltak akkor, amikor 2021-ben még asztrológiázni is elkezdtem! Meg szegények biztos összeesnének, ha látnák, miket tanítok a Meditáció tanfolyamomon :). Na AZ ezotéria. A jobb agyfélteke viszont nem az.
• Ja, jut eszembe: egy csomó forradalmi anyagot hoztam létre, írtam immáron 8 könyvet, ebből kettő regény, és ne feledjük, hogy franchise rendszert is kidolgoztam a jobb agyféltekés kreatív írás képzésekből, de más területeken is segítettem ilyen képzések kidolgozásában.
• Pardon, ki ne felejtsem, 2013 és 2018 között – összesen 6 évig – egy alapítványi iskola, a Báró Wesselényi alapítványi elnöke is voltam. Az már akkor is világmegváltós volt, meg egyébként még most is az. 
• 2013-ban Év Vállalkozója díjat is kaptam – az addigi projektjeimért, de különösen a jobb agyféltekés kreatív írás kapcsán.
• 2016-2022 között az általam képzett jobb agyféltekés írókkal szövegírás szolgáltatást végeztünk más vállalkozásoknak, szervezeteknek (politikai pártnak is :)).
• A saját eredményeimet is már listában vezetem, mert én sem tudom fejből idézgetni ezeket. 
• És akkor jött még egy fordulat: a lányommal, Margarétával, tavaly – 2023 – áprilisban elindítottuk az okosreceptek.hu oldalt. Én, aki már kismilliónyi ötletet, víziót, kreatív megvalósítást, projektet, együttműködést, harcot, sikert – és bizony olykor kudarcokat – is magam mögött tudhatok, egy új szintre léphettem és megbizonyosodhattam róla, hogy micsoda öröm a saját lányommal együtt dolgozni!

Szokták mondani, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, és nyilván a lányomnak sem volt sokáig világos, hogy mi is az, amivel foglalkoztam eddig, hiszen bár láthatta, nem érzékelte ezt mélységében – néha eljött velem előadásaimra és árulta a könyeimet 🙂 –, meg őt más érdekelte, és persze most már családja van. 

Sajnos a tudás nem örökíthető át úgy, mint a gének, de azért vannak szerencsére ebben is kivételek, és a mi példánk is mutatja, hogy a családi kisvállalkozások, közös családi kis projektek milyen jól tudnak működni.

Lépjünk még egyet előre!

Aztán jött 2023 ősze, és kiderült, hogy az a gyár, ahol annak idején én is dolgoztam, és ahová utánam nem sokkal a testvérem is belépett dolgozni – a Lear Corporation gödöllői üzeme –, és ahol mi voltunk a Vidi-lányok, nos, az megszűnik.

Bár én már ha jól számolom, 19 éve dolgoztam ott utoljára, de a szívem szakadt meg a tudattól, hogy örökre eltűnik – elköltözik az országból – az az egyébként nyereséges cég, ahol annyi mindent tanultam, például a minőségbiztosításról.

Nórika az utolsó 5 évben szakszervezeti elnökségi tagként már főállásban, szakszervezetisként dolgozott a cégnél, így amikor eldőlt a megszűnés, akkor azonnal felvetettem neki az ötletet:

– Csinálnunk kellene egy olyan portált, ahol a szakszervezeteket összekötjük a munkavállalókkal. Mert az mindenkinek jó: a szakszervezetek erősebbek lesznek, ha több tagjuk lesz, a munkavállalók érdekei pedig ez által erősebben lesznek képviselve.

Az ötletet majdnem azonnal követte is a megvalósítás, így elindult a bizalmi.hu.

Az oldal neve azonnal megvolt: Anyu mesélt még kiskorunkban arról, hogy megválasztották szakszervezeti FŐbizalminak (ezt mindig kiemelte, hogy FŐ :)), és hogy az mivel járt. A munkatársak hozzá fordultak, ha gondjuk volt, és ő továbbította a panaszokat, észrevételeket a munkáltatónak. 

Ő volt a kapocs, a híd, amely feladat egyben fel is nagyította, artikulálta is a felmerülő témákat, tehát az ő – és más munkahelyeken a hozzá hasonló bizalmik – révén nem fordulhatott elő az, hogy mondjuk egy probléma elsikkadt, mert bár a dolgozók kidumálták akkoriban is magukból – kiventilálták, ahogy manapság szokás mondani – a problémákat, aztán elballagtak isten hírével, mintha meg is oldódott volna. Aztán másnap kezdhették elölről a ventilálást. Csakhogy, ha ott volt Anyu is – más helyeken meg más bizalmik –, akkor a kidumálás hirtelen erőt is kapott.

Ott, ahol bizalmi volt, ott volt lehetőség felerősíteni a dolgozók hangját.

A munkáltató pedig Anyut kérdezte meg, hogy ha valami változást, vagy túlórát szerettek volna, hogy “Icska, szerinted hogy fogják fogadni?”, illetve ő ott volt akkor is, amikor a bértárgyalások folytak.

A bizalmik (korabeli megnevezéssel bizalmiAk) ma is ugyanezt teszik: hidat képeznek a tagság és a szakszervezeti vezetőség között, kapcsolódást jelentenek és szimbolizálnak is.

Mi is ezek akarunk lenni a bizalmi.hu-val: kapocs, híd, artikuláció, készségfejlesztő és közben híradó is.

Aztán ez az egész gyorsan tovább is fejlődött: hamarosan képzéseket is indítunk a szakszervezetek és a szakszervezetisek számára, hogy hatékonyabban tudjanak kommunikálni, hogy több idejük legyen bármire, amire szeretnék (ismerős? :)), és a szakszervezeti munkájukat még eredményesebben tudják végezni. 

Amikor összeállt a képzések sora – míg Nórika beszélt, én egy színes ceruzával szélsebesen jegyzeteltem egy füzetbe –, akkorra kiderült, hogy végül is reformot akarunk.

Nem akarjuk megmondani a szakszervezeteknek, hogy hogyan szakszervezeteskedjenek, hiszen ezt ők nagyon is jól tudják. 

De abban tudunk segíteni, hogy ebben a modern, zajos, szélsebes világban is eljussanak azokhoz, akikhez el kell jutniuk, és hogy tudják tartani a lépést a pokolian jól felkészült versenytársaikkal (nem, nem más szakszervezetekkel, hanem a munkáltatókkal).

Továbbá a munkavállalóknak is tudunk segíteni felismerni azt, hogy a szakszervezetek erősítésével a saját munkaerőpiaci pozíciójukat fogják tudni magasabbra emelni, és tökmindegy, hogy hol dolgoznak, mi a végzettségük, milyen a szakmai előéletük, milyen társadalmi réteghez tartoznak. Ha valaki szakszervezeti tag, akkor máris nem egyedül áll szemben a munkáltatójával – aki naná, hogy a saját érdekeit fogja mindig szem előtt tartani, hiszen ez a feladata is! –, hanem egy ütőképes csapatot tudhat a háta mögött.

És aztán itt jön a világmegváltás témaköre: az egész társadalmat és az egész országot “meg tudjuk emelni” akkor, ha elkezdünk fejlődni a szervezett önérdek érvényesítésben, vagyis a szakszervezetek tekintetében.

Ultrabrutálisan perverz módon a politikusoktól várjuk a megoldásokat a gazdasági, szociális, társadalmi, és persze az általuk gerjesztett, pusztító, politikai problémákra is.

Ennél még rozsdás szöget enni is jobb ötlet…

Ugyanis nem a politikusoktól kell várni a megoldást, hiszen sokszor ők maguk a probléma!

Hanem a szakszervezetektől.

Száz érvem van arra, hogy MIÉRT a szakszervezetektől kell várni a társadalmi, szociális, gazdasági problémák megoldását (és például miért nem civil szervezetektől), majd ezeket mutatjuk is. 

A politikai problémák meg fognak szűnni, amint a szakszervezetek visszanyerik a – itt talán sosem volt – erejüket.

Munkacímet is adtunk ennek: Visszatérés az erőhöz – de nem az erélyhez!

2013-ban azt a célt tűztem ki, hogy “Legyünk a 10 millió író országa!” – én haladok ezen az úton is közben, hiszen most már online zajlik a kreatív írás képzésem, de most már emellé rendelnék egy újabb feszített célt is, amelynek elérésében az én “kicsike kis testvérem”, Nórika áll mellettem!

• Legyünk a 9.5 millió szakszervezetis országa!

(Mert már 10 millióan nem vagyunk sajnos…)

Persze ez most egyébként cél, de ez is csak eszköz egy még magasabb rendű célhoz: ugyanis az erős szakszervezetiség valami nagyon előremutatót okoz egy társadalomban, és nekem igazából AZ a legnagyobb célom. Erről majd máskor írok. 🙂

Várunk szeretettel a bizalmi.hu-n!